Előző este a magyar labdarúgó-válogatott 2-1-re kikapott a házigazda belgáktól, s így csak 4. lett az Európa-bajnokságon. A csak ma máridézőjelbe kívánkozik, akkor azonban még nagy csalódást váltott ki az érem nélküli szereplés. A zalaegerszegi focirajongóknak azonban csupán egy napot kellett várniuk a vígaszra. Ez, a számukra sporttörténeti nap 1972. június 18-ika volt. Ekkor - egy fordulóval az NB I B pontvadászatának vége előtt - Budapesten, vendéglátójuk, a Fősped Szállítók Czabán Samu téri pályáján kivívott 1-0-ás győzelmével - a zalai megyeszékhely futball-történetében elsőkén! - feljutott az élvonalba az akkor még zöld-fehér gárda. Jubileumi siker volt, az egyesület ugyanis éppen 15 (idén pedig immár 50) - esztendővel korábban alakult újjá. Az NB II-ben debütált labdarúgó csapat népesnek nevezhető tábora számára sokáig még az NB I B is elérhetelennek tűnt, az élvonal meg egyenesen ábrándnak. Többszöri eredménytelen kísérletezés után, 1968 végén aztán végre sikerült megváltani az NB I B-s ,,helyjegyet'', három és fél évvel később pedig eljutott a ZTE az ,,ígéret földjére''. Az alábbiakban röviden bemutatjuk az NB I-et kiharcolt együttes törzsgárdistáit, s természetesen a nagy siker kovácsát, Szőcs János edzőt is.
BOLEMÁNYITÓL BITÁIG
Az arannyal felérő ezüstérem megszerzőit megörökítő tablón 17 játékos látható. A bravúr azonban 20 focista nevéhez fúződik. Az általam ,,kiemeltek'' mellett Pávlicz, Kajtár, Vigh, Preisinger (a későbbi gólkirály és válogatott csatár édesapja), Papp Z. és Benke is játéklehetőséghez jutott. Legtöbbször így állt fel a Szőcs-legénység: Bolemányi - Prokisch, Papp A., Vörös, Filó - Gáspár, Kocsis T., Madár - Tóth J., Szabó, Bita. Velük és a keret további három tagjával (Déri, Józsi, Fehér) az alábbiakban ismerkedhet meg:
BOLEMÁNYI JÁNOS
1944. szeptember 15., Kiskőrös
1969 januárjában, a Bp. Vasastól került az NB I B-be éppen feljutott ZTE-hez. Korábban a Komló ifi, a Kiskőrös és a Pénzügyőr SE hálóját őrizte. 
Kivételes, sokak szerint válogatott szintű képességekkel megáldott cerberus volt. Különösen láb elé vetődései maradtak emlékezetesek. Többszöri térdműtét ellenére még csaknem 40 esztendős korában is védett a Keszthelyi Haladás NB II-es együttesében. Visszavonulása után évekig kapusedzőként dolgozott a ,,Zeténél’.
Bajnoki mérkőzéseinek száma ZTE-ben:
NB II: - NB I B: 104 NB I: 188
DÉRI LÁSZLÓ
1960.. június 26., Zalaegerszeg
A Z. Sportiskolából igazolta át a ZTE – 1964-ben. Három évvel később mutatkozott be az akkor NB II-es első csapatban. Katonaként két esztendőn át a Z. Dózsa NB II-ben szerepelt 
csapatának hálóját őrizte, szinte fordulóról fordulóra kiválóan. Leszerelése után, 1972 tavaszán visszatért a Zetéhez, és remek védésekkel helyettesítette a sérült Bolemányit, az első NB I-es évadban pedig – a Népsport osztályzatai alapján – a a legjobb élvonalbeli kapusnak bizonyult. 1981-ben Tapolcára (Bauxitbányász) távozott, s - bár hívták vissza szülővárosába - ott is fejezte be igazán sikeresnek nevezhető pályafutását.
Bajnoki mérkőzéseinek száma a ZTE-ben:
NB II: 10 NB I B: 11 NB I: 92
PROKISCH KÁROLY
1941. január 8., Berettyóújfalu
Balatonfüreden jegyezte el magát a focival. Katonaként, a Z. Dózsában hívta fel magára a ZTE vezetőinek figyelmét.
Leszerelése után, 1964-ben lett az akkor még 
zöld-fehér csapat játékosa. Csatárt és középpályást is játszott, de igazi helyét a védelem jobb oldalán találta meg. Megbízható, gyors, jó szerelő- és fejelőkészséggel rendelkező jobbhátvéd volt. Pályafutásának érdekessége, hogy 1973-ban elbúcsúzott a csapattól, ám 1974 tavaszán - az első hívó szóra - újra beszállt az elképesztő hátvédhiánnyal küszködő ,,Zetébe’’.
Bajnoki mérkőzéseinek/góljainak száma a ZTE-ben:
NB II: 128/7 NB I B: 108/- NB I: 20/-
PAPP ANTAL
1948. november 3., Zalatárnok
Szülőfalujában kezdett rendszeresen focizni. A sportág alapjaival azonban középiskolásként - 1963-tól – a ZTE-nél ismerkedett meg. Négy év múltán debütált az 
akkoriban az NB II-ben szereplő első csapatban. A kitűnő felépítésű, pazarul fejelő, remekül szerelő középhátvéd rohamos fejlődését bizonyította, hogy NB I B-s játékosként került be a magyar utánpótlás válogatottba, Sajnos egy makacs sérülés miatt nagyon korán abba kellett hagynia a játékot. Ő volt az NB I-ben bemutatkozott ZTE kapitánya.
Bajnoki mérkőzéseinek száma a ZTE-ben:
NB II: 40/- NB I B: 110/- NB I: 45/
VÖRÖS ISTVÁN
1944. január 5., Budapest
A kőkemény, gólerós védő a Traktorgyár, a Z. Dózsa és az NB I-es Komló csapatán keresztül vezett az útja ZTE-hez. 1969-ben, egy éves 
várakozás után lehetett csak az egerszegi klub játékosa. Komlón zömmel középhátvéd, a ZTE-ben eleinte balhátvéd volt, végül beállósként vált hasznára a feljutást kiharcoló gárdának. A Szállítók ellen rúgott góljával ő bíztosította be az NB I-et a ,,Zetének’’’. Sajnálatos térdsérülése miatt korán visszavonulásra kényszerült.
Bajnoki mérkőzéseinek/góljainak száma a ZTE-ben:
NB II: - NB I B: 113/9 NB I: 15/-
FILÓ LÁSZLÓ
1946. november 21., Lenti
Első egyesülete a megyei I. osztályú Lenti VM volt, majd katonaként az N. Dózsa NB III-as csapatában rúgta a labdát. 1968 elején került a ZTE-hez. Egy év múlva - 
Papphoz hasonlóan - többször bekerült az NB I B-s, egyszer pedig a magyar utánpótlás válogatottba is. Pazarul fejelő, szerelő, gólerős balfedezetből lett az élvonal egyik legjobb balhátvédje, ám súlyos sérülés miatt hosszú kihagyásra, 1978-ban pedig távozásra kényszerült. Az NB II-es Keszthelyi Haladásban fejezte be pályafutását.
Bajnoki mérkőzéseinek/góljainak száma a ZTE-ben:
NB II: 27/- NB I B: 81/7 NB I: 103/-
GÁSPÁR GYULA
1953. február 9., Zalaegerszeg
A Z. Előrében kezdődött futballista-pályafutása. 1970 januárjában került a ZTE-hez. Tehetsége, szorgalma révén néhány hónap múlva nár az első csapatban is helyet 
követelt magának. Átlagon felüli szerelőkészség, pontos indítások jellemezték játékát. Ő szerezte - fejelte - a ZTE első NB I-es gólját. Az utánpótlás válogatottban is megállta a helyét. 1978 nyarán – nem kis meglepetésre – Kaposvárra, az NB II-es Rákóczihoz távozott. Egészségi okok miatt azonban hamarosan örökre eltiltották a játéktól.
Bajnoki mérkőzéseinek/góljainak száma a ZTE-ben:
NB II: 27/- NB I B: 81/7 NB I: 103/3
JÓZSI GYÖRGY
1949. április 22., Zalaegerszeg
Nagykanizsán az N. Bányászban, majd az NVTE (MÁV NTE) csapatában rúgta a labdát. Sokat ígérően, nem csoda hát, hogy 1970 elején átigazolta a ZTE, amelynek - 
technikailag és taktikailag is - egyik legképzettebb játékosa volt. Társai a csapatkapitányi posztra is érdemesnek tartották. Korai visszavonulása óta sportvezetőként (megyei labdarúgó szakfelügyelő, a ZTE-elnökhelyettese, az egerszegi önkorányzat sportcsoportjának irányítója) tevékenykedik - magas kitüntetésekkel(!) is elismert eredményességgel.
Bajnoki mérkőzéseinek/góljainakszáma a ZTE-ben:
NB II: - NB I B: 51/2 NB I: 146/20
KOCSIS TAMÁS
1946. október 17., Pásztori
1965-ben igazolta át a ZTE a Keszthelyi Haladásból. Két kisebb megszakítást leszámítva (visszatért volt egyesületéhez, illetve katonaként néhány meccsen a 
Táncsics SE-en szerepelt) 1975 nyaráig az egerszegi zöld-fehérek volt. Hatalmas munkabírása, mindig töretlen harci szelleme, kezdeményezőkészsége és nagy lövőereje a ,,Zete’’ egyik kulcsemberévé – és a szurkolók kedvencévé - tette. Labdarúgó-pályafutása az NB II-es Szekszárdi Dózsában fejeződött be.
Bajnoki mérkőzéseinek/góljainak száma a ZTE-ben:
NB II: 87/25 NB I B: 87/12 NB I: 55/5
MADÁR GÁBOR
1939. okzóber 8., Vác
Magyar ifjúsági válogatott kerettagként, 1957 nyarán került az akkor újjáalakult ZTE-hez. 1959-61-ben az NB I-es Haladás VSE-ben játszott, majd viszatért 
Egerszegre. Kreatívitása, pazar keresztlabdái, bombagóljai révén vezéregyéniségnek számított, hosszú időn át, egészen a visszavonulásáig, ő volt az együttes kapitánya. Előbb szakosztályi funkcionáriusként, majd edzőként is igen nagy részt vállalt a ZTE sikereiből (kétszer osztályozón ,,vitte vissza'' az élvonalba az akkor már kék-fehér alakulatot!) . Jelenleg is a klubnál dolgozik - fiatal reménységek felkutatójaként.
Bajnoki mérkőzéseinek/góljainak száma a ZTE-ben:
NB II: 265/52 NB I B: 117/12 NB I: -
FEHÉR ISTVÁN
1943. június 9., Zalaerszeg
Az Andráshidai Medosz volt az első klubja. Bevonulását követően a Z. Dózsában szerepelt. 1966 elején igazolt át az akkor NB II-es ZTE-be. Csatárt, majd középpályást 
(fedezetet) játszott. Értett az összjátékhoz és a kapu előtt is feltalálta magát. Különösen máig emlegetett, látványos csúsztatott fejesei, s a belőlük szerzett fontos góljai emlékezetesek. Még nem töltötte be 30. életévét, amikor – ma már úgy látja: túl korán – visszavonult…
Bajnoki mérkőzéseinek/góljainak száma:
NB II: 68/32 NB I B: 57/10 NB I: -
TÓTH JÓZSEF
1941. július 9., Zalaegerszeg
,, Luttya'' - hiszen nindenki csak így szólítja, így emlegeti - a Z. Dózsában kezdett rendszeresen focizni, majd - 1957-ben – az újjáalakult ZTE játékosa lett. Az 
ifjúsági együttesből fokozatosan tornázta fel magát az ,,egyig’’, amelyben 1960 tavaszán mutatkozott be. 1965-ben az NB II Nyugati csoportjának gólkirálya volt - 26 találattal. A következő két esztendőben az NB I B-s Debreceni VSC-ben szerepelt. Egyéves kivárás után tért vissza Zalaegerszegre. Igen robbanékony, jól cselező és ,,a kaput nagyon érző’’ csatár volt.
Bajnoki mérkőzéseinek/góljainak száma a ZTE-ben:
űNB II: 160/65 NB I B: 112/36 NB I: 29/6
SZABÓ REZSŐ
1942. március 21., Zalaegerszeg-
2000. június 10., Zalaegerszeg
1961 nyarán, a Nagylengyeli Bányászból került a ZTE-hez. Bevonulása után, 1963-64-ben a Táncsics SE-ben játszott, majd a Székesfehérvári VT Vasas NB I B-s együttesében szerepelt. 1966-tól visszavonulásáig (1973) a ,,Zete’’ erőssége volt. Cselező
képessége párját ritkította, lábbal és fejjel egyaránt állandó veszélyt jelentett az ellenfelek kapujára. Méltán kapta a megtisztelő ,,Császár’’ becenevet a szurkolóktól. Fájdalmasan korai haláláig edzősködött, és trénerként is szép sikerekhez segítette a ZTE különböző – ifik, felnőtt NB I – csapatait.
Bajnoki mérkőzéseinek/góljainak száma a ZTE-ben:
NB II: 94/40 NB I B: 100/37 NB I: 57/14
BITA JÓZSEF
1943. október 24., Győrfiszeg
Akárcsak Szabó, ő is a nagylengyeli csapatban hívta fel magára a figyelmet. Onnan került 1963 nyarán a ZTE-hez. Nagyszerűen cselező és a mezőnymunkából is jelentős részt vállaló balszélső 
volt. Elsősorban a helyzetek kialakításában jeleskedett, de emlékezetes gólokat is lőtt. Visszavonulását követően sem szakadt el szeretett klubjától: edzőként és a szakosztály különböző szintű és elnevezésű vezetőjeként igyekezett tenni az utódok minél sikeresebb szereplésért.
Bajnoki mérkőzéseinek/góljainak száma a ZTE-ben:
NB II: 108/21 NB I B: 114/22 NB I: 60/6
SZŐCS JÁNOS 
1933. február 18., Ikervár
Az egerszegi gimnáziumban jegyezte el magát a focival. Első említésre méltó klubja aZ. Építők volt. Onnan ,,vitték át’’ az NB II-es Z. Vörös Meteorba. Pécsi főiskolás évei alatt PEAC-ban, majd az NB I-es Dózsában játszott. Ezután a Bp. Honvéd (1958-62) következett. Játékos-pályafutása Komlón zárult (1966), ahol nyomban elkezdte az edzősködést. A ZTE-nél három alkalommal is dolgozott, először 1968-tól 78-ig, s az NB II-ből - az NB I B-n át - az élvonalba vitte fel – sőt, bent is tartotta! - a csapatot. Zalaegerszegi edzőként – igaz, csak egy meccsen - szövetségi kapitány is volt (1975). Ő tehát duplán felrúgtaa hagyományt: remek játékosból kiváló edző lett, és próféta tudott lenni saját hazájában…
A továbbiakban statisztikákat, érdekességet talál. 
Kérem, kattintson az egyes ,,diákra'', s a mennyiben még nagyobban szeretné látni, olvasni az általam készített Aranyat érő ezüst (ZTE 1971-72) című CD-ROM-ból idemásolt adatokat, klikkeljen a teljes képernyő-módra!
Jó böngészést!
Kapcsolódó lapok
http://www.zalamedia.hu/egerszeg/021219/index.html (Kérem, kattintson a bal oldalon a Városháza 1 feliratra!)
http://127.0.0.1:4664/cache?event_id=170256&schema_id=8&q=Zalaiak+aranyat+%C3%A9r%C5%91+ez%C3%BCstje&s=gmTUjqokBF_egKD9afC8XtgPFGI
