PALOTÁSSAL KEZDŐDÖTT...

...,de nem ám egy menő bál, hanem - igaz, még csak közvet(ít)ve - kapcsolatom a focival. Utánanéztem: 1952. július 21-ikén, Helsinkiben, az olimpiai labdarúgó tornán csapott össze a magyar válogatott Olaszország ötkarikás együttesével. Engem akkoriban - még 10 éves sem voltam - abszolút nem érdekelt a sport, helyesebben engem csak az úgynevezett háztömb körüli motorverseny látványa, izgalma tudott elbűvölni. A helyi menők, Szentgáli István és ifjú riválisa, Barabás György sikereit mindennél többre értékeltem, hiszen azt sem tudtam mi fán terem az olimpia, ami - mint azt az utcai hangosbeszélők  alatt szinte reggeltől estig motorozva  (,,berregve'' futva) hallhattam - éppen akkor zajlott a finn fővárosban. Az említett napon azonban szomszédasszonyunk két, Hajdúságból ,,olajosnak'' idevetődött, húsz év körüli  albérlője - ma sem tudom, hogy miért - kitartóan invitált, hogy hallgassam meg velük a fentebb szóba került meccset. Végülis odaültem melléjük a ,,macskaszemes'' rádió elé, amelyből egy pergő nyelvű férfiútól értesülhettünk, hogy  - például - ,,Lóránt-Bozsik, majd Zakariás a labda útja". Aztán hamarosan diadalittas góóól-kiáltás töltötte be a szobát, mire egymás nyakába boruló meghívóim - némi csodálkozásomra - nagyokat kurjongatva, furcsa  örömtáncba kezdtek. Bizonyos Palotás Péter  ugyanis betalált az  itáliaiak kapujába. Nem sokkal később megismételte ezen produkcióját, s végül 3:0-ra vertük az olaszokat, akik  legjobbjaik nagy többségét - profik lévén - nélkülözni kényszerültek. Ezt azonban csak később tudtam meg, mint ahogy azt is, hogy  az eseményeket  a  földkerekség legkiválóbb sportriporterei közé tartozó Szepesi György tolmácsolta, a győztes gárda pedig az azóta már egészen napjainkig csak Aranycsapatnak titulált alakulat volt. Pontosabban annak csak egyik ,,változata'', hiszen éppen a találkozó hősét, Palotást, hamarosan cserecsatárrá minősítette vissza a szövetségi kapitány, Sebes Gusztáv, aki - korántsem mellesleg -  az OTSB nagyhatalmú elnökhelyettese is volt. A klasszikus ötösfogatból, egyaránt  sérülés miatt, hiányzott a két szélső, Budai II és Czibor. Előbbit az ifjú Csordás, utóbbit pedig az ,,Öreg'' - társai nevezték így - Hidegkuti(!) helyettesítette. A két, egymással nyíltan rivalizáló összekötő, Kocsis (3. gólunkat ő fejelte be) és a csapatkapitány Puskás viszont ott volt a pályán, s teljesítményükkel újabb lépést tettek az igazi világsztárrá válás felé.

Ettől a naptól kezdve  egyre inkább belehabarodtam a   sportba, nem csak a fociba, de azért - miért tagdnám -  leginkább abba. A Helsinkiben megszerzett 16 olimpiai bajnoki címnek, amelyek közül - ezt sem tudtam  még - a profik kényszerű távolléte miatt éppen focistáké volt talán a legkevésbé értékes, ám  idehaza vitathatalanul a legnagyobb örömöt váltotta ki, döntő része volt abban, hogy hamarosan már nemcsak a vezetékesrádió előtt, hanem lakóhelyemen, Zalaegerszegen, a helyszínen is  törzsszurkolónak számítottam. Aztán magam is sportoltam. Kapuskodtam. Kézilabdázóként -  a Z. Dózsa színeiben -  NB II-ben is játszhattam, fociban pedig a klubok általban  akkor éppen nem leigazol(hatot)t diákokból összeállított magyar középiskolás válogatott tagja voltam. 

Mindez azonban mellékes ahhoz képest, hogy a sport életem középpontjába került, mert 1969-től - diákkori álmomat valóra váltva - elsősorban sportújságíróként tevékenykedhettem. Éppen akkoriban kezdődött a zalai, főleg a zalaegerszegi sportélet legsikeresebb időszaka. Nagy-nagy szerencsémre, mert osztom   minden idők alighanem legjobb magyar sportzsurnalisztájának, Feleki Lászlónak azt a  véleményét, hogy a waterlooi csatáról - franciaként - nem lehet jól tudósítani. Nekem viszont - hál'istennek - megadatott, hogy országra-, sőt, olykor világraszóló sikerek krónikása, illetve fantasztikus sportemberek hosszú sorának közeli ismerőse, mi több: barátja  lehessek... Elsősorban  Róluk szól ez a weboldol, hogy azok is  ,,megismerhessék'' arcukat, alakjukat, teljesítményüket, akik eddig legfeljebb csak hallhattak, olvashattak  megörökítésre igazán érdemes tetteikről.

 (A képeket - rájuk kattintva - nagyobb méretben is megtekintheti!)

 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Oldalmenü
Naptár